Gyulladásos és egyéb proatherogén tényezők vizsgálata a lipidanyagcsere zavarával járó kórállapotokban

Vezető: 
Dr. Paragh György, egyetemi tanár
Tagok: 
Dr. Seres Ildikó, tudományos főmunkatárs
Tagok: 
Dr. Harangi Mariann, egyetemi adjunktus
Tagok: 
Dr. Somodi Sándor, egyetemi tanársegéd
Tagok: 
Dr. Koncsos Péter, szakorvosjelölt
Tagok: 
Dr. Sztanek Ferenc, rezidens
Tagok: 
Dr. Gaál Krisztina, PhD hallgató
Tagok: 
Padra János, PhD hallgató
Tagok: 
Lőrincz Hajnalka PhD hallgató

 
A kutatócsoport rövid bemutatása:
 
A kutatócsoport az érelmeszesedés pathomechanizmusát, azon belül is elsősorban a hyperlipidaemia, az adipokinek, a gyulladás és az oxidatív folyamatok szerepét vizsgálja. Egyik fő témánk a HDL-hez kapcsolódó antioxidáns hatású enzim, a paraoxonáz (PON1) aktivitásának változása az érelmeszesedés szempontjából veszélyeztetett betegcsoportokban. Vizsgáljuk emellett gyakori genetikai polimorfizmusok hatását a lipidcsökkentő kezelésre.
A kutatás célja:
Célunk a diszfunkcionális HDL vizsgálata krónikus gyulladással járó kórállapotokban, valamint összefüggéseket találni a diszfunkcionális HDL mennyisége, a PON1 aktivitása, oxidatív markerek és gyulladásos biomarkerek szintje között.   
Célunk megvizsgálni az adipokin termelés és az antioxidáns rendszer közötti összefüggéseket fokozott érelmeszesedési hajlammal járó kórállapotokban, valamint adipokin szint mérése elhízott gyermekekben egy speciális életmódtábor előtt és után.     
További célunk hypercholesterinaemiás betegekben az ezetimib, a statin, valamint az ezetimib+statin kombinált kezelés hatásának vizsgálata az exogén és endogén lipidanyagcserére és az oxidatív folyamatokra. Célunk továbbá annak vizsgálata, hogy a Niemann-Pick C1-like 1 (NPC1L1) receptor génjének korábban leírt polimorfizmusai magyar beteganyagon mutatnak-e összefüggést az ezetimib terápia effektivitásával. Kezeletlen és lipidcsökkentőkkel kezelt hypercholesterinaemiás betegekben vizsgáljuk a T sejtek aktivációjában szerepet játszó ioncsatornák (Kv1.3, CRAC) expressziós szintjét, ezek összefüggését a szérum koleszterinszinttel, az ioncsatornák sejtfelszíni eloszlását és a sejtmembrán lipidösszetételét. 
 
Eddigi eredmények:
Korábbi vizsgálataink igazolták, hogy az antioxidáns PON1 aktivitása számos fokozott kardiovaszkuláris kockázattal járó kórképben (2-es típusú diabetes mellitus, hyperlipidaemia, krónikus veseelégtelenség, elhízás) csökkent. A lipidcsökkentő statin és fibrát kezelés emeli a PON1 aktivitást. Az adiponectin és resistin szint pozitívan, míg a leptin szint negatívan korrelál a PON1 aktivitással elhízott felnőttekben. A PON1 génjének polimorfizmusa befolyásolja a statin kezelés hatékonyságát.
 
Várható eredmények:
Vizsgálataink eredményei a gyulladásnak az atherogenezisben betöltött szerepének tisztázása mellett hozzájárulnak e betegség jobb megértéséhez és gyakorlati klinikai alkalmazásai is lehetnek.A statin kezelés kedvező hatása az oxidatív folyamatokra, köztük a PON1 aktivitásra ismert. Az ezetimibbel történő kombinációs kezelés hatását eddig nem vizsgálták. A NPC1L1 polimorfizmusok meghatározása közvetlen hatással lehet a hyperlipidaemiás betegek kezelési stratégiájára, javítva ezzel a kezelés effektivitását és csökkentve annak költségeit.