Szájüregi kóros elváltozások

Vezető: 
Dr. Márton Ildikó
Tagok: 
Dr. Bágyi Kinga
Tagok: 
Dr. Farkas Viktória
Tagok: 
Dr. Nagy László
Tagok: 
Dr. Jenei Ágnes
Tagok: 
Dr. Sándor János

A kutatócsoport rövid bemutatása: A Társadalmi megújulás operatív program (TÁMOP) „Egészség- és környezettudomány” alprojekten belül működő „Szájüregi egészség, szájüregi kóros elváltozások és a szervezet kölcsönhatásait kutató csoport” által elnyert támogatás keretén belül, a DE-OEC Fogorvostudományi Kar Konzerváló Fogászati Tanszéke orális epidemiológiai vizsgálatot végez. A kutatócsoport tagjai a DE-OEC Fogorvostudományi Kar Konzerváló Fogászati Tanszékén dolgozó fogorvosok, akik speciálisan erre a célra szerkesztett adatlapokkal és az „OHIP-H Debrecen” kérdőívben megfogalmazott kérdések alapján részletes kariológiai, parodontológiai státuszfelvételt és életminőségmérést végeznek. Feladatuk továbbá a kutatáshoz csatlakozó észak-magyarországi fogorvosokkal való folyamatos kapcsolattartás, a tőlük származó kérdőívek összegyűjtése és a kapott adatok statisztikai elemzése.
 
A kutatás célja: a szájegészségi állapot javulás mértéke nagyban függhet a szájüreg megfelelő funkciójának és esztétikumának helyreállítását eredményező terápiás beavatkozások szükségességétől és kiterjedésétől, ezért egyre inkább megnő az igény olyan szubjektív egészség-indikárorok iránt, melyek segítségével követhető, hogyan élik meg a betegek a szájegészséggel kapcsolatos változásokat, azaz a terápia hatékonyságát .A vizsgálat célja a lakosság szájüregi egészségi állapotának felmérésére, a DE Fogorvostudományi Karára érkező páciensek szájüregi rehabilitációját követő életminőség változás tanulmányozása és az észak-magyarországi régióban protetikai ellátásban részesülő betegek életminőség javulásának vizsgálata. Célul tűztük ki továbbá, hogy bemutassuk a hazai lakosság fogazati és parodontális egészségi állapotát a klasszikus szájhigiénés és parodontális indexek segítségével. A kérdőív segítségével lehetőség nyílik jobban megismerni a magyar lakosság szájüregével, fogaival, fogpótlásaival kapcsolatos problémáját és azok súlyosságát. A kérdőívből nyert ismeretek birtokában nagymértékben javul a gyógyító-megelőző munka színvonala, amely mind a páciensek érdekeit szolgálja. A kapott és feldolgozott adatok birtokában nemcsak a DEOEC FOK-on ellátott, hanem a többi fogorvos kolléga kezelése alatt álló páciensek számára is hatékony és eredményes kezelési alternatívát tudunk nyújtani.
 
Eddigi eredmények: 53 beteg vizsgálatából származó előzetes adataink alapján nyilvánvaló, hogy a szájüregi rehabilitációt követően csökkennek az OHIP értékek, azaz javul a betegek szájegészséggel kapcsolatos életminősége. A páciensek 87 %-ának javult az életminősége a kezelést követő 1. hónapban, függetlenül a fogpótlás típusától. Vizsgáltuk az OHIP értékek alakulását fogpótlás-típusonként az idő függvényében. A fix fogpótlással kezelt betegek OHIP pontszámai csökkentek a legnagyobb mértékben. Ez alapján elmondható, hogy az életminőség változás pótlás-típusonként eltérő. Mindössze a betegek 6 %-ánál tapasztaltunk életminőség romlást, míg 8 %-uknál semmilyen változást nem eredményezett a szájüregi rehabilitáció.
 
Várható eredmények: Célul tűztük ki a betegek hosszabb utánkövetését is. Ennek megfelelően pácienseink ismét kitöltik a kérdőívet a fogpótlás elkészítését követő 6-12 hónap múlva. Mivel ezen időszakból még csak csekély esetszám áll rendelkezésünkre, ezért ezek statisztikai elemzése és összehasonlítása a kezelés utáni 1. hónapban még nem történt meg. Feltételezéseink szerint tovább emelkedik az életminőség a kezelés utáni 6-12 hónapban, de ennek fogpótlás-típusonkénti mértékét még nem ismerjük. Továbbiakban az esetszámok növelése lehetővé teszi az átlagértékek statisztikai próbákkal való vizsgálatát is.