A növényi termékek minőségét meghatározó tényezők interaktív vizsgálata

Vezető: 
Dr. Kovács Béla Róbert, egyetemi tanár, intézetigazgató
Tagok: 
Dr. Pepó Péter, egyetemi tanár
Tagok: 
Dr. Sárvári Mihály, egyetemi tanár
Tagok: 
Dr. Bardócz Zsuzsanna, egyetemi tanár
Tagok: 
Dr. Sipos Péter, egyetemi adjunktus
Tagok: 
Dr. Szabó András, egyetemi tanársegéd
Tagok: 
Dr. Ungai Diána, egyetemi tanársegéd
Tagok: 
Boros Norbert, egyetemi adjunktus
Tagok: 
Kónya Éva, egyetemi tanársegéd
Tagok: 
Dóka Lajos egyetemi tanársegéd
Tagok: 
Lente Ádám, PhD. hallgató
Tagok: 
Kátai Zoltán, PhD. hallgató
Tagok: 
Boros Beáta, PhD. hallgató
Tagok: 
Szabó Éva, PhD. hallgató

  

A kutatócsoport rövid bemutatása: A Debreceni Egyetem AGTC MÉK Növénytudományi Intézetében közel félévszázada indultak azok a tartamkísérletek és egyéb kutatási projektek néhai Prof. Dr. Bocz Ernő vezetésével, amelyeknek a célját a növényi termékek minősége, a minőséget befolyásoló termesztéstechnológiai tényezők meghatározása képezte. Ezeket a kutatásokat folytatta évtizedeken keresztül néhai Prof. Dr. Ruzsányi László és kutatócsoportja. A tartamkísérletek mellett az elmúlt években számos új kutatási projektet indítottunk Prof. Dr. Győri Zoltánnal együttműködve a növényi minőség meghatározására. A kutatócsoport jelentős mértékben kibővült fiatal oktatókkal és PhD hallgatókkal az elmúlt években. Fontos változások történtek abban a tekintetben is, hogy a kutatási projektekben a termésmennyiség és minőség meghatározásán túl olyan agronómiai, fenológiai, fenometriai, növényegészségügyi és növényfiziológiai in-situ vizsgálatokat végzünk, amelyekkel a változások ok-okozati összefüggései meghatározható. A minőségvizsgálatok kiterjednek egyrészt a feldolgozástechnológiai tulajdonságokra (hektolitertömeg, fehérjetartalom, kiőrlési arány, farinográfos-, alveográfos-, extenzográfos érték), másrészt olyan humán táplálkozás-élettani vizsgálatokra, mint az aminosav-összetétel, rostkomponensek, technológiailag fontos fehérjék, makro- és mikroelemek, mikotoxinok, továbbá a szerves mikroszennyezők közül elsősorban növényvédőszer-maradékok.
 
A kutatás célja: Az élelmiszerek jelentős részének direkt (növénytermesztési és kertészeti termékek) és indirekt (állattenyésztési termékek takarmányszükséglete) módon az alapanyagát a szántóföldön megtermelt növényi termékek jelentik. A kiváló minőségű élelmiszerek előállításának alapját a megtermelt növényi termékek minősége teremti meg. Kutatásainkkal célunk az, hogy meghatározzuk és befolyásoljuk a fontosabb szántóföldi növényfajok és genotípusok minőségét determináló agroökológiai, biológiai és agrotechnikai feltételeket és tényezőket. Az így előállított növényi termékek részben a hagyományos, részben a funkcionális növényi termékek élelmiszerként történő felhasználásában játszhatnak fontos szerepet.
A rendelkezésre álló növényfajok és fajták minőségének kutatása a technológiai tulajdonságokon túlmenően, a táplálkozás-élettan szempontjából fontos és elsősorban kis mennyiségben lévő vegyületekre is kiterjed, amelyekről még kevés adat áll rendelkezésünkre Magyarországon termesztett fajtákra. A kutatást folytatunk a gabonafélék esetén a rostkomponensek, az élelmi rostok meghatározására, az olajnövényeknél pedig kiemelt fontosságot tulajdonítunk a telített és telítetlen zsírsavarányon kívül az omega-3 és omega-6 zsírsavakra. Mindkét fajnál az esszenciális és nem esszenciális elemekre a növény fő- és melléktermékében alapadatokat állapítunk meg a mennyiségtől függően AAS, GF-AAS, ICP és ICP-MS méréstechnikával.
 
Eddigi eredmények: Az eddigiek során széles körű vizsgálatokat végeztünk a fontosabb gabona, olaj- és maghüvelyes növények minőségét meghatározó tényezők parametrizálására. Tartamkísérletekben vizsgáltuk az évjárat, a fajta/hibrid és néhány agrotechnikai (tápanyag- és vízellátás) növényi termék minőségét meghatározó szerepét. Meghatároztuk azokat az optimum értékeket, amelyek betartásával, a termesztéstechnológia továbbfejlesztésével kedvezőbb minőségű növényi termékek állíthatók elő a szántóföldi növénytermesztésben.
Az őszi búza és tritikálé lisztből tisztán és keverve készített pékáru technológiai és minőségi tulajdonságainak meghatározására került sor technológiai és táplálkozásélettani szempontból, különös tekintettel a lisztjavító szerek használatára, valamint a termék kalóriatartalmának csökkentésére. Új finomolaj gyártásra alkalmas fajok és fajták olajkomponenseinek meghatározásával nyertünk alapadatokat hasznosíthatóságukról.
 
Várható eredmények:
Kutatásainknak a kibővítésével azokat az ok-okozati összefüggéseket tudjuk meghatározni, amelyek a tenyészidő folyamán befolyásolják a szántóföldi növények vegetatív és generatív fejlődését, termésképződési folyamatait. A kutatásaink kibővítésével meghatározhatjuk a gabona- és olajnövények esetében GxExA interakciókat (G=genotype, E=environment, A=agrotechnics). Az interaktív folyamatok feltárásával hozzájárulhatunk a minőségi végtermék előállításához a szántóföldi növénytermesztésben.
Élelmiszer feldolgozás-technológiai változatokat dolgozunk ki a különböző igényű termékek számára, melyek eltérő alapanyag-minőség mellett is homogén termékminőséget biztosíthat és olyan új élelmiszerek kialakításának alapjait fektetjük le, melyek az egészséges táplálkozás kritériumrendszerébe beilleszthetőek.