Funkcionális fotonikai anyagok kutatása

Vezető: 
Dr. Kökényesi Sándor, tudományos tanácsadó
Tagok: 
Dr. Misák Sándor, főiskolai docens
Tagok: 
Dr. Csik Attila, tudományos főmunkatárs
Tagok: 
Takács Attila, technikai munkatárs
Tagok: 
Csarnovics István, PhD. hallgató

Funkcionális fotonikai anyagok kutatása
 
Témánk az aktuális információs technológiai feladatok anyagtudományi alapokra épülő megoldásaira irányúl, különös tekintettel az olyan fotonikai folyamatokra és alkalmazásokra, mint az adattárolás mikro- és nanoméres skálán, szenzorika, funkcionális optikai elemek, felületek és interfészek kialakítása. Kutatásaink tárgya elsősorban az amorf kalkogenid (S, Se és Te elemeket tartalmazó) félvezető anyagok, melyek tömbi üvegek, amorf rétegek vagy kompozitok formájában kíváloan alkalmazhatók optikai és elektromos adattárolásra, optikai hullámvezetésre a látható és infravörös spektrális tartományban vagy akár mint foto- röntgen és elektron-rezisztek.
Az említett alkalmazások hátterét az adott anyagok rendkívűl változatos szerkezete, ennek befolyásolhatósága külső tényezőkkel (fény, elektromos tér, sugárzások, hőmérséklet, nyomás, vegyi környezet) képezi, minek mélyebb fizikai értelmezéséhez nélkülözhetetlen az anyagban végbemenő elektron-lyuk folyamatok, tömegátvitel mehanizmusainak a feltárása.
            Kísérleti hátterünket az utóbbi évtizedben elért biztató eredményeink, kifejlesztett technológiák (homogén rétegek vagy Se/As2S3, GeS/GeSe, Sb/As2S3 nanomultirétegek fotostimulált változásai) valamint a megfelelő optikai, elektromos, szerkezeti méréstechnika képezik (spektrométerek, lézerek, elektron- és atomerő mikroszkópia). A fény (valamint elektron- és ionsugár) és az anyag kölcsönhatását vizsgálva az összetétel, technológia és funkcionális feladat (réteg, nanostruktúra, hatás módja, diffrakciós elem, hullámvezető, plazmonikai struktúra) függvényében olyan alaptudományi eredményeket kívánunk elérni, amelyek hozzájárulnak az anyagszerkezet és tulajdonságok (optikai elnyelés, törésmutató, elektromos vezetés, deformáció) irányított változásainak, azok mechanizmusának mélyebb feltárásához. Ezen ismeretek alapján fejleszthetők tovább a fentiekben említett elemek, funkcionális szerkezetek.

            Alaptudományi eredményeinket várhatóan kiegészitik a rétegtechnológiai és méréstechnikai fejlesztések is, amelyek alkalmazhatók más anyagkutatási területeken is. Kutatási eredményeinket hazai és nemzetközi tudományos fórumokon kívánjuk előadni, valamint nemzetközi szaklapokban fogjuk publikáln