DEnergia

Vezető: 
Dr. Kalmár Ferenc, főiskolai tanár
Tagok: 
Dr. Csoknyai Tamás, egyetemi docens
Tagok: 
Csáki Imre, tanársegéd, PhD hallgató
Tagok: 
Kalmár Tünde Klára, tanársegéd, PhD hallgató
Tagok: 
Talamon Attila, tanársegéd, PhD hallgató

 

Épületenergetika és Komfort

A DEnergia kutatócsoport által megfogalmazott két éves kutatási programban nem egyszerűen energetikáról, hanem épületenergetikáról van szó. Az épületszektor felelős az EU energiafogyasztásának 40%-áért. Erre tekintettel az EU 91/2002 direktívája új szabályozás és tanúsítás bevezetését rendelte el. Ebben a Debreceni Egyetem közreműködött.
 
Az EC (Európai Bizottság) további szigorítást kezdeményezett és ezt az EP (Európai Parlament) február végén megszavazta. Ennek értelmében egy évtizeden belül csak „net zero energy” új épületek létesíthetők, a meglévő épületek felújításakor alkalmazandó energetikai követelmények is jelentősen szigorodnak, hatályukat a kis épületekre is kiterjesztik.
Ezeknek a döntéseknek az előkészítésére és a harmonizáció elősegítésére 2005 januárjában alakult a Concerted Action, amelynek első periódusa 2008-ban zárult, második periódusa 2010 szeptemberében zárul. Az akkor kezdődő és ötéves futamidőre tervezett Concerted Action 3 programra Magyarország képviselőjének az illetékes minisztérium a Debreceni Egyetemet nominálta.
 
A DEnergia kutatócsoport célja az első két évben olyan fizikai alapösszefüggések kidolgozása melyek egy épületben kialakuló mikroklíma paraméterek időbeli dinamikus változása és a kialakuló objektív-szubjektív hőérzeti viszonyok közötti függvényeket írják le. Tapasztalataink alapján a következő premisszákat és munkahipotézist fogalmaztuk meg: az emberi szervezet metabolikus hőmérlege ismert módon számítható, a puszta fizikai paraméterek alapján elvégzett vizsgálatok eredményei azonban a szubjektív ítéletekkel gyakorta nem vágnak egybe. A fiziológiai adatok mérhetőek és ennek alapján megfogalmazható egy, a szubjektív ítéletre vonatkozó elvárás, de ahogy ezt jelenlegi eszközállományunkkal elvégzett méréseink mutatják, számos esetben ez sem vág egybe az alanyok szubjektív ítéletével.
A fentiek alapján tehát lennie kell egy olyan pszichés hatásmechanizmusnak is, amely (eddigi tapasztalataink szerint elsősorban az időbeli változások mértékének és frekvenciájának függvényében) „felülírja” a fizikai és/vagy fiziológiai adatokon alapuló „objektívnak” vélelmezett eredményt.
 
A kutatás célja a fenti háromszintű vizsgálat révén olyan fűtési és légtechnikai megoldások kifejlesztése, amelyek csekély energiafogyasztásuk dacára megfelelő hőérzetet biztosítanak.