Magyar emlékezethelyek

Vezető: 
Dr. Varga Pál, akadémikus, egyetemi tanár
Tagok: 
Dr. Bényei Péter, egyetemi adjunktus
Tagok: 
Dr. Kalmár György, egyetemi adjunktus
Tagok: 
Dr. Takács Miklós, egyetemi adjunktus
Tagok: 
Dr. Száraz Orsolya, tudományos segédmunkatárs
Tagok: 
Marcsek György, tudományos segédmunkatárs
Tagok: 
Nyitrai Nóra, kutató informatikus
Tagok: 
Kiss Judit Erzsébet, doktorandusz
Tagok: 
Réti Zsófia, doktorandusz

Magyar emlékezethelyek

A kutatócsoport, a Magyar emlékezethelyek részprojekt vezetőjeként alapvető vállalásának tekinti, hogy a Pierre Nora-i fogalmat, a lieux de memoires-t (a. m. ’emlékezethelyek’) magyar kontextusba helyezze, segítségével újraértelmezze a magyar kulturális emlékezet működési mechanizmusait. A kutatások kiindulópontja Nora azon meglátása, mely szerint az emlékezetnek már nincs valódi közege (milieux de memoires), csak helyei (lieux de mémoires), azaz a modern társadalmak kulturális emlékezete immár nem közvetlenül emlékezik a múltra, hanem különböző emlékezethelyek közvetítésének segítségével teszi azt meg. Emlékezethely pedig nemcsak egy bizonyos térbeli hely lehet, hanem bármi, ami a jelen kulturális emlékezete szempontjából funkciója van (így például a mitikus és történelmi személyek, tárgyak, események, médiaszövegek és fogalmak is). Mindemellett az emlékezethelyek nem örök és állandó entitások, hanem ki vannak téve a kollektív emlékezet változásainak, nemcsak megváltozhat az emlékezethelyhez kötött múltra vonatkozó információ tartalma, hanem maga az emlékezethely el is tűnhet, akár átadva a helyét egy újabbnak. Ezekből a megállapításokból egyenesen következik a kutatások interdiszciplináris jellege: a történettudomány egyértelmű szerepe mellett az etnográfia a népi emlékezet vizsgálatával foglalkozhat, az irodalomtudomány pedig az irodalom szerepét vizsgálhatja a magyar kollektív emlékezet helyeinek kialakításában és működésében. A kommunikáció- és médiatudomány az emlékezethelyek medialitását, a szociálpszichológia a jelen kulturális emlékezetét értelmezheti, a kulturális földrajz, a térszemiotika pedig elméleti szempontból dolgozhatja fel tér és szubjektivitás kapcsolatának az emlékezethelyek kutatása szempontjából is releváns mozzanatait.