A kulturális emlékezet pszichológiai szempontú vizsgálata

Vezető: 
Dr. Münnich Ákos, egyetemi tanár
Tagok: 
Abari Kálmán, tanársegéd
Tagok: 
Bernáth Ágnes, tanársegéd
Tagok: 
Harmatiné Olajos Tímea, főiskolai docens
Tagok: 
Hidegkuti István, egyetemi adjunktus
Tagok: 
Holló Gábor, tanársegéd
Tagok: 
Kondé Zoltán, egyetemi adjunktus
Tagok: 
Kurucz Győző, tanársegéd
Tagok: 
Máth János, egyetemi docens
Tagok: 
Medvés Dóra, PhD hallgató
Tagok: 
Molnárné Kovács Judit, egyetemi docens
Tagok: 
Pántya József, tanársegéd
Tagok: 
Páskuné Kiss Judit, egyetemi adjunktus
Tagok: 
Pék Győző, egyetemi docens
Tagok: 
Szabó Gergely, PhD hallgató
Tagok: 
Külső tagok:
Tagok: 
Hunyady György, akadémikus
Tagok: 
Király Zoltán, PhD hallgató, középiskolai tanár

A kulturális emlékezet pszichológiai szempontú vizsgálata

A Debreceni Egyetem kutatóegyetemi pályázatában a nemzeti emlékezet sokoldalú vizsgálata kapott – aktualitásához és komplexitásához méltó – helyet, ami első megközelítésben jellegzetesen bölcsész-filológiai témának tűnik, de nem nehéz ráeszmélni, hogy az emberi emlékezetet tanulmányozó pszichológiának erről nem kevés és nem mellékes mondanivalója lehet. A pszichológia újabb történetében jó két évtized az ún. kognitív irány szakmai prosperitását, mondhatni, hogy szakmai dominanciáját hozta meg, melynek főbb jellemzője épp az volt, hogy az információfeldolgozás folyamatát állította a kutatás és elméletalkotás fókuszába, ami értelemszerűen inkorporálja az információk megőrzésének és a felidézett információk alkalmazásának emlékezeti tematikáját is. Így történt ez sajátosan a szociálpszichológia területén is, ezen belül a társas és/sőt társadalmi folyamatok kognitív hangsúlyú rendszeres vizsgálata során, amikor is a 6 személyre és csoportra, nota bene társadalmi identitást adó nemzeti nagycsoportokra vonatkozó emlékezés részesült kitüntetett figyelemben. 2000 után a kognitív megközelítés egyeduralma ugyan fellazult, véget ért, és ma a pszichológusok – egyfajta tudománytörténeti egyensúlyt keresve és megvalósítva – az érzelmek és ezek körében a társadalmi viszonyokat átjáró érzelmek tematikája felé fordultak, de ez korántsem foszt meg bennünket a kognitív periódus szakmai-szellemi vívmányaitól, és annak két évtizedében felhalmozott elméleti-módszertani tudástól, amely az érzelmi tárgykör aktuális kutatásának is szilárd bázisát képezi.