A kora újkori magyarországi mártirológia és szentkultusz identifikációs vonatkozásai, irodalmi-műfaji jellemzői a 16-18. századi Európa konfesszionális rendszerében, szerepük a vallási emlékezethelyek értelmezésében

Vezető: 
Dr. Imre Mihály, egyetemi tanár
Tagok: 
Bitskey István, akadémikus, egyetemi tanár
Tagok: 
Fazakas Gergely Tamás, tudományos munkatárs
Tagok: 
Oláh Szabolcs, egyetemi docens
Tagok: 
Száraz Orsolya, tudományos segédmunkatárs
Tagok: 
Tóth Judit, egyetemi docens
Tagok: 
Móré Tünde, PhD-hallgató
Tagok: 
Őry Katinka, PhD-hallgató

A kora újkori magyarországi mártirológia és szentkultusz identifikációs vonatkozásai, irodalmi-műfaji jellemzői a 16-18. századi Európa konfesszionális rendszerében, szerepük a vallási emlékezethelyek értelmezésében

A több, különböző kutatóhely munkatársait összefogó, a szakmai utánpótlásért is felelős tudományos műhelyünk célja, hogy a következő két évben is regionális és határokon átívelő együttműködéseire, továbbá nemzetközi kapcsolataira építve integrálja a kora újkori magyarországi művelődéstörténet Európa közös kulturális terében történő kutatásait. Interdiszciplinális alapkutatásaink során a 16–18. századi Kárpát-medence multikulturális közegében vizsgáljuk a regionális, vallási, nyelvi, nemzeti szempontból rétegzett identitástudatok különböző reprezentációs mintáit. Szövegkiadásokkal és feldolgozásokkal jelentős hangsúlyt helyezünk a kora újkori mártirológia és szentkultusz értelmezésére, szinkronban a külföldi kutatási trendekkel. Figyelembe vesszük a személyes és a közösségi értelemben vett identifikációs vonatkozásokat, illetve mind a katolikus reprezentációs mintákra, mind az ezekre adott protestáns válaszokra hangsúlyt helyezünk. A 17. századi puritánus mártirológia és közösségi identitás vizsgálata, valamint Medgyesi Pál életműve így különösen fontos része szövegkiadási programunknak. A kora újkori, felekezethez kötött (katolikus és protestáns), illetve szekularizálódó közösségértelmezések narratíváinak, toposzainak, retorikájának figyelembe vételével a nemzetfelfogások vizsgálatát is új alapokra helyezhetjük. Témáinknak kizárólag a 16-18. századi Európa konfesszionális rendszerén belül van létjogosultsága, ezért kutatásainkat a nemzetközi kulturális kapcsolattörténet összefüggésében végezzük (peregrináció, eszmei és vallási irányzatok, művek hatástörténete), a vonatkozó adatbázisok kidolgozásával és értelmezésével. Eredményeinket nemzetközi konferencián, szimpóziumon és rendszeres műhelyszemináriumainkon mutatjuk be. Kiemelt jelentőséget kapott legújabb kutatásunkban a középkori eredetű hagiográfikus kultusz sajátos protestáns átalakítása, értelmezése (Traditionsstiftung und Erinnerungspolitik), recepciója a 16-17. században, ennek nemzeti-kulturális-konfesszionális identifikációs szerepe, jelentősége; különösen a Szent Erzsébet kultusz érvényesülése a hesseni német-magyar kapcsolatrendszerben. Mindez gazdagon kínálja a Religiöse Erinnerungsorte németországi kutatási irány hazai alkalmazását és a nemzetközi kapcsolatok építését. Célunk 16 19. századi szövegek, források kiadása apparatus critus-szal a Csokonai Universitas Könyvtár Források sorozatban. A kutatócsoport több tagja részt vesz a Németországban folyó munkában, amelynek során magyar vonatkozású szócikkeket írnak (például Propugnaculum Christianitatis, Fertilitas Hungariae, Nagyszombat, Debreceni Református Kollégium) a Religiöse Erinnerungsorte című nagyszabású kiadványba. A program egyik fő szervezője a Tübingenben működő Institut für donauschwäbische Geschichte und Landeskunde. A nevezett kiadvány az átfogó németországi kutatások legfontosabb szaktudományi összegezése, amely az Erinnerungsforschung interdiszciplináris vizsgálatát végzi már majd két évtizede.