A magyarországi latin nyelvű írásbeliség és klasszikus kultúra

Vezető: 
Dr. Gesztelyi Tamás, egyetemi tanár
Tagok: 
Havas László, professor emeritus
Tagok: 
M. Nagy Ilona, tszv. docens
Tagok: 
Boda István, tszv. docens
Tagok: 
Nagy Márta, habil. docens
Tagok: 
Szekeres Csilla, habil. adjunktus
Tagok: 
Takács Levente, tanársegéd
Tagok: 
Varga Teréz, tudományos segédmunkatárs

A magyarországi latin nyelvű írásbeliség és klasszikus kultúra
 
M. Tullius Cicero De finibus bonorum et malorum című filozófiai műve I. könyvének magyar fordítása és jegyzetek készítése. A római epikureizmussal kapcsolatos vizsgálódások eredményeként elkészült egy tanulmány, amelynek központi kérdése Epikurosnak a politikáról, közéleti szerepvállalásról vallott álláspontja, és ennek fényében az epikureizmus adaptálhatósága a római arisztokrácia körében.
Vergilius Aeneise esetében az jelenti a vizsgálat tárgyát, hogy az irodalmi szöveg és annak a képi megjelenítése hogyan terjedt el a birodalom egyes területein a korai császárkor időszaká-ban. Ennek legkorábbi emlékcsoportját a pompeji falfestmények jelentik, melyek egy része az Aeneis keletkezése idején, a másik része azt követően készült. Itt megfigyelhető, hogy a téma-kör képi megjelenítése már az eposz megszületése előtt elkezdődött.
A Florus-kutatással összefüggésben folyik az antik organikus világkép szókészleti és metaforikus feldolgozása, melyhez társul az antik és a középkori tükörirodalomhoz kapcsolódóan az emberi jogok, méltóság, kötelességek és ezek ellentétei fogalmi körének feltérképezése egy Bonnban 2013 tavaszára tervezett tudományos konferenciára.
Kutatócsoportunk súlyponti adatbázisa Árpád-házi Szent Margit középkori magyar nyelvű legendája (röviden: Margit-legenda) és annak latin forrásszövegeiből készül. Az adatbázis http://deba.unideb.hu/deba/Margit-legenda_Szent_Margit_elete_1510/ célja elsősorban az, hogy a nemzetközi kutatásban jól ismert „latin és anyanyelv viszonya” kutatási témához szolgáltasson adatokat, a hozzájuk tartozó művelődéstörténeti hátteret is megvilágítva.
A magyarországi latin nyelvű írásbeliség kutatása a klasszikus szövegfilológia módszerével az autentikus szöveg megállapítását, nyelvi, irodalmi, történeti, filozófiai, művelődéstörténeti interpretációját és kommentálását tűzte ki célul a magyar és európai kulturális kontextusban. Ezek a munkálatok a hazai ill. magyar nyelvi és művelődési hagyományok európai hátterének minél jobb feltárását és megértését szolgálják, s további összehasonlító kutatások alapjául is felhasználhatók. (Bemutatása: 2012. Münster, Neolatin világkongresszus).
Az antik kultúra tárgyi emlékeinek, művészetének magyarországi utóélete: 
– a Magyarország területén fellelt antik gemmák és gemmapecsétek feltárása és feldolgozása
– a bizánci-görög kultúra a magyarországi görög diaszpórában, a nemzeti identitás megőrzé-sének és a többségi nemzetbe történő beolvadásnak a megnyilatkozásai az egyházművészet területén. Különleges figyelmet érdemel a két keresztény kultúrkör, a keleti és a nyugati talál-kozása a művészetben, hiszen Magyarország – az itt élő ortodox hitű nemzeti kisebbségek – e két kultúrkör határvonalán fekszik.