Molekuláris mechanizmusok és sejtszintű eltérések coeliakiában

Vezető: 
Dr. Korponay-Szabó Ilma, egyetemi docens

Elért eredmények:
 
A coeliakia krónikus emésztési zavarral, vékonybélkárosodással jellemezhető autoimmun betegség, mely a glutén, a kalászos gabonafélék fehérjekomplexének fogyasztásakor alakul ki, genetikai fogékonyság esetén. A betegség családokban halmozódik, örökletességének pontos oka azonban nem tisztázott. Szükséges hozzá a HLA-DQ2 vagy DQ8 hordozása, mert ezekhez a sejtfelszíni antigénprezentáló molekulákhoz kötődve ismerik fel a T lymphocyták a gliadin peptideket. A 2-es típusú transzglutamináz enzim (TG2) központi szerepet játszik a betegségben, mint fő autoantigén, mely ellen a gluten hatására autoantitestek képződnek. Az eddigi kutatás során azonosítottunk egy domináns TG2 epitópot, amely konformációs és 3 domain részvételével alakul ki. Az N-terminális rész vagy a C-terminális rész alternatív módon elegendő a coeliakia antitestek kötődéshez, míg a core domain területén levő aminosavak szerepe obligát. Kimutattuk, hogy a különböző betegek antitestjei ugyanahhoz a fő coeliakiás epitóphoz kötődnek, és ennek dominanciája évtizedeken át tartó aktív betegség során is megmarad. Ez azt jelenti, hogy az anti-TG2 antitestek képződése szabályos, adott felszín ellen irányul. Megállapítottuk továbbá, hogy az antitestek biológiai hatását ez az epitóp közvetíti. Nemzetközi kollaborációban vizsgáltuk a veszélyeztetett családtagokban a gluten cecsemőkori bevezetése kapcsán észlelhető primer immunreakciót és annak prediktív értékét a betegség későbbi manifesztációját illetően. A veszélyeztett családtagok köldökzsinór mintáiból endothel sejteket gyűjtöttünk. Ezek vizsgálata során eltéréseket találtunk az alapvető, sejttúlélést meghatározó paraméterekben.
 
További tervek:
 
A coeliakia epitóp ismeretében a klinikai gyakorlatban alkalmazható szelektív antitest kimutatási rendszert készítünk, mely a jelen szerológiai eljárásoknál specifikusabb. Tovább vizsgáljuk az azonosított TG2 epitóp szerepét sejtes rendszerekben, valamint vizsgáljuk egészséges és a betegségre genetikai fogékonyságot mutató sejtek viselkedését az antitestek jelenlétében. Az antitest-antigén kötődés szelektív gátlására kompetitort keresünk. Vizsgálataink további célja, hogy a coeliakiás sejtekben esetlegesen rendellenes anyagcsereutat azonosítsunk, mely a jövőben diagnosztikus vagy terápiás eljárás alapját képezheti.
 
Publikációk:
 
1. Veres G, Korponay-Szabó I, Maka E, Glasz T, Mamula P, Papp M, Dezsőfi A, Arató A. Duodenal ulceration in a celiac patient with plasminogen I deficiency: coincidence or cofactors? Pediatrics 2011, in press
2. Simon-Vecsei Z, Király R, Bagossi P, Tóth B, Dahlbom I, Caja S, Csősz É, Lindfors K, Sblattero D, Nemes É, Mäki M, Fésüs L, R Korponay-Szabó IR. A single conformational transglutaminase 2 epitope contributed by three domains
is critical for autoantibody binding and effects in celiac disease. Közlésre benyújtva