Az apoptózis molekuláris mechanizmusa

Vezető: 
Prof. Dr. Fésüs László akadémikus, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem OEC AOK Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet
Tagok: 
Dr. Balajthy Zoltán egyetemi docens
Tagok: 
Dr. Mádi András tudományos főmunkatárs
Tagok: 
Dr.Demény Máté tudományos munkatárs
Tagok: 
Dr. Zahuczky Gábor tudományos munkatárs
Tagok: 
Kajal Kanchan vendég kutató
Tagok: 
Dr. Király Róbert tudományos segédmunkatárs
Tagok: 
Buchan Gyöngyi Ph.D. hallgató
Tagok: 
Gizem Ayna Ph.D. hallgató
Tagok: 
Hodrea Judit Ph.D. hallgató
Tagok: 
Kristóf Endre Ph.D. hallgató
Tagok: 
Német István Ph.D. hallgató
Tagok: 
Sárvári Anitta Ph.D. hallgató

 

A munkacsoportom hosszabb ideje meghatározó kutatási területe a fehérjéket keresztkötő transzglutamináz enzimek szerkezetének és működésének, továbbá sejtbiokémiai és patobiokémiai szerepének tisztázása, különös tekintettel a sejthalál (apoptózis) molekuláris mechanizmusában betöltött szerepükre. Kiemelten nagy figyelmet szentelünk az enzimcsalád transzglutamináz 2  formájának, amely multifunkcionális enzim (Ca-függő traszglutamináz aktivitása mellett G fehérje funkciója is van, a sejtfelszinen integrinekhez és fibronektinhez kötődő adhéziós fehérje), és szinte minden sejtkompartmentben megtalálható, kijut a sejtekből is. Az enzimnek még nem ismert minden élettani szerepe. Eddigi eredményeink szerint fontos szerepe van a sejtek differenciálódási és elhalási programjában, jelátviteli folyamataiban, az elhalt sejtek eltávolításában. Kóros működése többek között sorvadásos idegrendszeri, autoimmun és daganatos betegségek kialakulásában játszik jelentős szerepet.
 
Jelenlegi kutatásaink  várható eredményeként olyan új módszertani lehetőséget dolgozunk ki és alkalmazunk a TG2 sejten belüli működésének megismerésére, amellyel tisztázhatóak ezen enzimfehérje pontos és részletes élettani funkciói, azok jelentősége. Ehhez kapcsolódóan a transzglutamináz 2 gén  polimorfizmusának vizsgálatával közelebb juthatunk a humán populációban előforduló variánsok esetleges kóroki szerepének megismeréséhez is, hosszabb távon pedig a kapcsolódó patológiás folyamatok jobb diagnosztizálásához, gyógyszeres befolyásolásához.
 
A munkacsoport kutatásai széles nemzetközi kapcsolatrendszerben folynak, Európai Uniós források és többoldalú együttműködések teszi lehetővé az eredményes munkát.